A Pmt. törvény (Pézmosási törvény) egyik legnagyobb fejtörést okozó része az, hogy eldöntsük:
- mely szempontok alapján szükséges magas kockázati kategóriát alkalmazni,
- illetve mi a teendő, ha magas kockázatú ügyféllel vagyunk üzleti kapcsolatban.
Ebben a cikkben a kérdés első felét válaszoljuk meg – a lehetőségekhez mérten–közérthető és feldolgozható formátumban, hogy ne az 50 oldalas típusszabályzatot kelljen böngészni. 
A Pmt. hatálya alá sok féle szolgáltató tartozik: könyvelők, ingatlanügylettel foglalkozók, adótanácsadók, székhelyszolgáltatók, stb.
A NAV mindegyikük számára kidolgozott egy típusszabályzatot (ez a Pmt. szerinti belső szabályzat), és ebben definiálta azokat a tényezőket, körülményeket, amelyek esetén magas kockázati kategóriát kell alkalmazni.
Ezt a cikket a KÖNYVELŐK részére készített típusszabályzat alapján írjuk, az ebben foglalt körülményeket soroljuk fel (székhelyszolgáltatóként más körülményeket kell figyelembe venni).
A szempontokat az alábbiak szerint csoportosítjuk:
OBJEKTÍV tényezők - amikor mindenképp magas kockázatú
HAMIS, téves, hiányos, félrevezető adatok
MŰKÖDÉSI körülmények, tevékenység
FÖLDRAJZI tényzők
GAZDASÁGI ESEMÉNYEKKEL kapcsolatos tényezők
OBJEKTÍV tényezők - amikor mindenképp magas kockázatú
- kiemelt kockázatú, stratégiai hiányosságokkal rendelkező országok: a cég tulajdonosa, tényleges tulajdonosa olyan cég vagy magánszemély, akinek a székhelye, lakcíme, állampolgársága valamely kiemelt kockázatú 3. országban van.
- offshore országban bejegyzett cég, vagy ott lakóhellyel rendelkező magánszemély szerepel a tulajdonosok között
- a cég tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő
- ha találat van az ENSZ, vagy EU listán (bejelentés is kötelező!)
- szerepel a NAV TT index alapján megbízhatatlan adatszolgáltatók listáján
HAMIS, téves, hiányos, félrevezető adatok
- az ügyfél hamis információt szolgáltat a cég tevékenységéről, magáról, vagy a tényleges tulajdonosról
- a képviselő nincs kellőképpen tisztában a működési körülményekkel, vagy láthatóan nem alkalmas a feladat ellátására (stróman)
- megtagadja az ügyfélátvilágításhoz szükséges információk, dokumentumok átadását
- a tényleges tulajdonosról tett nyilatkozat nem ellenőrizhető nyilvános adatbázisból, és az ügyfél sem tudja dokumentumokkal alátámasztani (külföldi cég esetén pl.)
- kétség merül fel a megadott adatok valódiságát illetően, és ezt az ügyféllel nem lehet érdemben tisztázni
- gazdasági eseményekkel kapcsolatos adatok, dokumentumok manipulálása, megváltoztatása
- az ügyfél nem tud, vagy nem akar a készpénz forrására vonatkozó nyilatkozatot tenni / dokumentumot szolgáltatni
- gazdasági eseményekről hamis, félrevezető információt, adatot szolgáltat
- az ügyfél képviselője egyáltalán nem elérhető, és többszöri felszólítás ellenére sem adta át a dokumentumokat könyvelésre, ezért a szerződés felmondásra kerül
MŰKÖDÉSI körülmények, tevékenység
- összetett, bonyolult cégstruktúra (gazdasági megalapozottság nélkül), külföldi, ellenőrizhetetlen cégek a tulajdonosi struktúrában
- bizalmi vagyonkezelő, kockázati- vagy magántőkealapok
- az ügyfél olyan nonprofit szervezet, melynek vagy
- nincs adószáma, vagy
- konfliktusövezetben működik (vagy ilyen szervezetekkel van kapcsolatban), vagy
- ésszerűségi / célszerűségi kétely merül a működésével kapcsolatban
- az ügyfél kötelezettségeit rendszeresen más teljesíti
- többször késve, vagy felszólítás ellenére sem adja át a dokumentumokat, a vezető tisztségviselő nem elérhető a Szolgáltató számára;
- olyan irányú kérés, vagy tevékenység, amelyek könyvelése jogszabályt sértene;
FÖLDRAJZI tényzők
- olyan ügyfelek, amelyek magas kockázatot jelentő földrajzi területeken rendelkeznek lakóhellyel (magas korrupció, közismerten terrorizmust finanszírozó országok, vagy EU/ENSZ szankció alá tartozó országok)
- az ügyfél szervezetben tulajdonos és vezető tisztségviselő váltás következtében külföldi lakóhellyel rendelkező személy(ek) a tag(ok), vezető tisztségviselő(k), aki(k) képviseletében más személy(ek) jár(nak) el a Szolgáltatónál;
GAZDASÁGI ESEMÉNYEKKEL kapcsolatos tényezők
- fiktív gazdasági eseményekkel kapcsolatos dokumentumok, bizonylatok kibocsátása / befogadása
- nem létező, azonosítatlan külföldi cégekkel kapcsolatos gazdasági események dokumentumainak, bizonylatainak átadása könyvelésre
- ismeretlen eredetű, jogcím nélküli átutalások, készpénzmozgások
- magas árbevétel kerül elszámolásra, arányos költségnövekedés nélkül
- indokolatlanul magas összegű törzstőke emelés, vagy tulajdonosi kölcsön nyújtása
- az áru- vagy szolgáltatás ügyletek nem illenek a gazdasági társaság tevékenységi profiljába
- a vállalkozás számos harmadik fél közvetítő bevonásával bonyolult kereskedelmi ügyleteket köt olyan üzletágakban, amelyek nem felelnek meg az induláskor meghatározott üzleti profiljának;
- minimális saját tőkével rendelkező cég nagy összegű befektetése, vagy olyan ügyletei, amik arra utalnak, hogy pénzküldő vállalkozásként, vagy átutalási számlaként működnek
- szokatlanul nagy összegű valuta-tranzakciók
- magas, készpénzes költségek, ezért nagy összegű tagi hitel, vagy tulajdonosokkal szembeni kötelezettség keletkezik
- tulajdonos számlájáról a cég számlájára érkező nagy összegű jóváírásokat készpénzben rendszeresen felveszik, vagy a tulajdonos közvetlenül a házipénztárba fizet be nagy összegű készpénzt, amelyeket tagi kölcsönként nyújt a cég részére;
- olyan pénzmozgás, ami mögött nincs valós gazdasági tevékenység (csak „átfolyatják” a pénzt);
- a cégben külföldi cég tulajdonos van, ami az általa nyújtott tagi hitelt kamatokkal növelve és/vagy a Szolgáltató által ellenőrizhetetlen részletekben veszi ki;
- szolgáltatási tevékenységgel foglalkozó cég a számlájára érkező nagy összegű jóváírásokat rövid időn belül készpénzben felveszi
- nincsenek működésre utaló költségek (pl.: víz, fűtés, telefon, áram számlák, bérleti díj)
- a gazdasági esemény ellentételezése virtuális fizetőeszközzel történik
- a cég offshore államban, vagy kiemelt kockázatú 3. országban bejegyzett szervezettől fogad be olyan számlát, illetve teljesítés igazolást, aminek nincs gazdasági célja, vagy végez alvállalkozói tevékenységet láthatóan gazdasági cél nélkül
- szokatlan kölcsön ügyletek (nincs szerződés, más országbeli bankszámlaszámról érkezik az összeg, nincs megállapodás a visszafizetésről, a piacitól nagyon eltérő kamatozás, stb.)
- az ügyfélnél jelentkező hirtelen jelentkező vagyont (tagi kölcsön, törzstőke) nem tudja igazolni, hamis választ ad
- az ügyfél a számlájára érkező árbevétel több mint 60 %-át készpénzben felveszi, a házipénztár jóval meghaladja az ügyfél Számviteli politikájában meghatározott értéket
- virtuális fizetőeszköz befektetési, vagy forgatási céllal történő vásárlása, a vásárlásról szóló szerződésben meghatározott vételi ár lényegesen eltér az érintett virtuális fizetőeszköz honlapján rögzített árfolyamtól
- havi több millió forintos nagyságrendben import tevékenységgel (is) foglalkozó ügyfél cég ugyanazt a terméket a későbbiek folyamán belföldi cég közbeiktatásával szerzi be, ami miatt az import ÁFA fizetési kötelezettsége megszűnik, vagy nagymértékben csökken
- nemzetközi kereskedelemben résztvevő cég esetében az export, vagy import ügyeletek alul vagy túlszámlázása történik; az árukat indokolatlanul külföldre, majd onnan visszaszállítják (áru utaztatása); és semmilyen körülmény nem utal arra, hogy az áruk a valóságban kiszállításra kerülnek (nincs fuvarköltség, gépjármű bérleti díj, üzemanyagköltség, szállítóeszközzel nem rendelkezik stb.), azonban számla birtokában a pénzt mozgatják; offshore államban bejegyzett cégek a szállítók vagy a vevők; az áru mennyisége és típusa nem illik bele a szállító vagy vevő profiljába, a számlák és a vámokmányok között nagy különbségek mutatkoznak