2025 január 1-jén ismét módosult a pénzmosási törvény.
A változással kapcsolatban a Szolgáltatóknak újabb kötelezettségei keletkeznek, ezeket vesszük sorra ebben az írásban.
Általánosságban elmondható, hogy a törvénymódosítások változása az EU-s, pénzmosás elleni szabályok szigorításának köszönhetők. Az EU-nak nem titkolt célja az erre vonatkozó ellenőrzések folyamatos szigorítása, a felügyelet erősítése, melynek elősegítésére pénzmosás elleni bizottság (AMLA - Authority for Anti Money-Laundering) felállításáról döntöttek.
A cél a pénzmosás elleni küzdelem további erősítése, valamint a tagállami törvények, illetve a felügyeleti- és bírságolási gyakorlat egységessé tétele.
Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat az információkat, amiket a Szolgáltatóknak feltétlen tudnia szükséges a pénzmosási törvény 2025-ös módosításairól.
Belső szabályzat frissítése
A felügyeleti szervek január folyamán elkészítették az új típusszabályzatokat, mintaszabályzatokat, melyek már megfelelnek a pénzmosási törvény 2025-ös változásainak.
A Szolgáltatóknak frissíteniük szükséges a Belső szabályzatot.
A NAV által elkészített szabályzatok az alábbi linken érhetők el (könyvelők, adótanácsadók, ingatlannal kapcsolatos szolgáltatók és székhelyszolgáltatók számára):
NAV PEI által kiadott típusszabályzatok
A szabályzatokban pirossal vannak kiemelve azok a részek, melyet érint a pénzmosás elleni törvény 2025-ös változása.
Azoknak, akik már jóváhagyott szabályzattal nem rendelkeznek, nem szükséges beküldeniük a módosított verziót - elegendő kitöltve, aláírva lefűzni azt.
Tényleges tulajdonos kiemelt közszereplői státuszának folyamatos szűrése
A Szolgáltatókat leginkább érintő változás az, hogy mostantól rendelkezniük kell olyan rendszerrel, amivel képesek annak folyamatos megállapítására, hogy az ügyfél kiemelt közszereplő, annak közeli hozzátartozója, vagy vele közeli kapcsolatban álló személy-e.
Ez az új kötelezettség hasonló az ENSZ-EU szankciós listák szűréséhez, már 50-100-as ügyfélszámnál is szinte lehetetlen feladat elé állítja a szolgáltatókat.
Ellenőrzésére többféle adatbázis is rendelkezésre áll, az egyik (ingyenes) az OpenSanctions.org.
Amennyiben nem szeretne foglalkozni a kézi kereséssel, az identiGO Pmt. nyilvántartóban hamarosan elérhető lesz ez a funkció is: az automatikusan futtatott ENSZ-EU szűrések mellett a kiemelt közszereplői státuszt is vizsgálni fogja, és jelez, ha egyezést talál.
Ez és még sok más hasznos funkció itt: https://identigo.hu
Bővebben a kiemelt közszereplő státuszról és a folyamatos ellenőrzésről:
Kiemelt közszereplő ellenőrzése, monitorozása - Pénzmosási törvény 2025
Tényleges tulajdonos személyazonosságának ellenőrzése
Új feladatként került be a pénzmosási törvénybe a tényleges tulajdonos személyazonosságának ellenőrzése.
Az ügyfelet (képviselőt, meghatalmazottat) eddig is nyilatkoztatni kellett arról, hogy ki a tényleges tulajdonos, ez a továbbiakban sem változik.
A pontos részletek még váratnak magukra, de várhatóan szigorúbban írják elő a szolgáltatóknak a nyilatkozat tartalmának ellenőrzését. Cikkünket frissítjük, amint megjelenik a vonatkozó miniszteri rendelet, de alapvetően 2 szigorítási lehetőség jön szóba:
- a TTNY-ben (Központi Tényleges Tulajdonosi Nyilvátrartás) való ellenőrzés kötelezővé tétele minden ügyfél esetében
- a tényleges tulajdonos személyazonosító okmányainak bekérése
Fontos kapcsolódó cikkek:
Ki a tényleges tulajdonos?
Mi az a központi tényleges tulajdonosi nyilvántartás?
A pénzmosási törvény eddig is előírta, hogy a nyilvános céginformációban ellenőrizni szükséges a tényleges tulajdonos nyilatkozaton megadott adatait. A legvalószínűbb forgatókönyv ezért a TTNY-ben való ellenőrzés kötelezővé tétele, hiszen ez hosszútávon az adatbázis minőségének javulását is eredményezné. (A szolgáltatónak bejelentést kell tennie, ha eltérést talál, és ha több bejelentés érkezik egy cégre, akkor neki frissítenie kell adatait a központi nyilvántartásban [=a számlavezető banknál]).
Tulajdonosi struktúra feltárása
A pénzmosási törvény módosítása az eddigieknél is tovább szigorítja a bonyolult tulajdonosi struktúrák feltárását, illetve annak azonosítását, hogy ki gyakorolja a tényleges irányítást egy szervezetben.
Ennek azért van fontos szerepe, mert a különböző bűnelkövető szervezetek gyakran bonyolult, akár határokon átívelő céghálózatok mögé bújnak.
A pontos részletszabályokhoz még szintén miniszteri rendeletre várunk, bár a törvény eddig is meglehetősen szigorúan írta elő az ügyfél nyilatkozatának alátámasztását a megfelelő dokumentumokkal.
Bizonyos speciálisabb cégformáknál az irányítási / tulajdonosi rendszer feltárása nem egyszerű, például alapítványoknál, bizalmi vagyonkezelőknél, egyéb speciális gazdasági társaságoknál.
Ehhez a NAV kiadott egy részletes útmutatót, melyben részletesen írja meg, hogy milyen cégformánál ki számít tényleges tulajdonosnak: Útmutató a tényleges tulajdonos azonosításához
Zártkörű befektetési alapok
A pénzmosási törvény 2025-ös módosítása rögzíti a zártkörű befektetési alapok esetén a tényleges tulajdonos személyének megállapítását.
Zártkörű befektetési alap esetén a tényleges tulajdonos:
-
a természetes személy, aki egyedül (vagy közeli hozzátartozójával együttesen) a kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja,
-
annak a gazdasági társaságnak a tényleges tulajdonosa, aki a kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja
-
az a természetes személy, aki az általa egyedül (vagy közeli hozzátartozójával együttesen) birtokolt befektetési jegyek alapján jogosult a befektetési alap kezelési szabályzata meghatározott feltételeinek módosításának jóváhagyására, vagy az alapkezelés átruházásának jóváhagyásárato (vagy az ilyen jogosultsággal rendelkező gazdasági társaság tényleges tulajdonosa)
-
az a természetes személy, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a zártkörű befektetési alap felett.
Egyelőre a fent leírtakat lehet biztosan tudni a 2025. januári módosításról, amint megérkeznek a részletszabályok, frissítjük cikkünket.
Várható még több módosítás a 2025-ös évben, a pénzmosási törvény következő állapota márciusban, az azt követő módosítás pedig július 1-től lép hatályba.
